Király Károly Kovászna megyei első titkár lemond a tisztségéről. Lemondását nagy nehezen elfogadják (az utóda Nagy Ferdinánd lesz), de (a XI. kongresszusig) tagja marad az RKP KB-nak és 1976-ig a Nagy Nemzetgyűlésnek is. Királyt párthatározattal a karánsebesi Fakitermelő és Fafeldolgozó Kombinát élére nevezik ki. Egy év múlva átveszi a marosvásárhelyi fakitermelő vállalat vezetését, de mivel ennek a központját áthelyezik Szászrégenbe, lemond. Végül a megyei kisipari szövetkezet élére kerül.
1973. december 4.
Sepsiszentgyörgyön Nagy Ferdinánd megyei elsőtitkár leváltja Sylvester Lajost, aki 1968 óta a megyei kulturális bizottság elnöke. Az a "bűne", hogy több magyar szobor (pl. Kézdimárkosfalván Barabás Miklós, Kovásznán és Csomakőrösön Kőrösi Csoma Sándor, Kézdivásárhelyen Gábor Áron szobrát), történelmi emlék helyreállítását kezdeményezte. A közvetlen indokot a "köpeci ügy" szolgálja. (Az 1848. december 9-i győztes csata emlékére állított - és 1934-ben lerombolt - emlékművet Sylvester visszaállíttattja, de Constantin Stanca megyei ideológiai titkár leromboltatja. Bukarsetből jönnek ki kivizsgálni az esetet - végül új emlékművet állíttatnak a régi helyett.) Sylvestert Dukász Anna helyébe (aki a lemondott Király Károly pártfogoltjának számított) a városi színház igazgatójává nevezik ki. (A szíínésznő pedig két év múlva az Egyesült Államokba "disszidál".)
1974. szeptember 17.
Mialatt az MNDT bukarestben ülésezik, Nicolae Ceauşescu Kovászna megyébe látogat. (Beszédében kijelenti, hogy a helységet "román hadosztályok szabadították fel"...) Néhány nappal később a magyar nagykövetség egyik diplomatája jár a székely városban és "megdöbbentően elkeseredett hangulattal" találkozik. A helyiek meg vannak győződve róla, hogy hamarosan újabb személyi változásokra kerül sor.
1974. szeptember 17. - 18.
Ismét összehívják Bukarestbe a Magyar Nemzetiségi Dolgozók Tanácsa plenáris ülését, Ilie Verdeţi felügyelete alatt. A mindvégig román nyelven folyó tanácskozáson (egyedül Balogh Edgár szólalt fel magyarul) a speciális kisebbségi problémák megvitatására nem kerül sor. Takács Lajos alelnök szerint csak azért hívták össze, hogy "velük is kinyilatkoztassák az RKP programjával kapcsolatos "teljes egyetértésüket és támogatásukat" és elküldjék Ceauşescunak a táviratot.
1977. július 31.
Zsuffa Zoltán kovásznai matematika tanárt memorandumot nyújt be a Kovászna megyei elsőtitkárnak, Nagy Ferdinándnak. Ebben felpanaszolja, hogy április 29-én beidézte a sepsiszentgyörgyi Securitate, amikor 12 órán át vallatták, hadbírósággal fenyegették, megverték, majd házkutatást végeztek nála. Május 3-án ismét Sepsiszentgyörgyre rendelték be, majd 27-én Kovásznára, ezúttal már a megyei állambiztonsági vezető és egy bukaresti tiszt hallgatta ki, majd szabadon bocsájtották. (Az Amnesty International információi szerint azzal vádolják, hogy "nemzetiségi gyűlölködést szít" és hadbírósággal fenyegetik "államellenes agitáció" miatt.) Zsuffának az esete hamarosan kitudódik, ennek köszönhetően a Securitate "leszáll" róla. A levél 1979-ben megjelenik a Witnesses to Cultural Genocide. First-Hand Reports on Romanias Minority Policies Today című kötetben is, melyet New Yorkban az American Transylvanian Federation Inc. és a Committee for Human Rights in Rumania kiadásában, Schöpflin György előszavával.
1982. május 21.
Megalakul Constantin Dăscălescu kormánya. Ebben az egyik alelnök Fazekas Lajos, 1982. november 3-án a kormány tagja lesz Nagy Ferdinánd (korábbi Kovászna megyei első titkár) is: a mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium államtitkárává nevezik ki.
1983. március 30.
Megjelenik az államtanács 98. sz. törvényerejű rendelete, mely szerint belügyminiszteri engedély kell az írógépek birtoklásához, az engedély meghosszabbításához évente friss írásmintát kell bemutatni.
1983. március 30. - 31.
Összehívják Bukarestben a magyar és a német "nemzetiségi dolgozók tanácsai" országos plénumait. (Ezen első ízben részt vesz Nagy Ferdinánd volt Kovászna megyei első titkár, miniszter.) Az első napon külön-külön ülésezik a két tanács. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa plenárisán felszólalók mindnyájan az RKP konferenciájának határozatát, Ceauşescu útmutatásait méltatják, "a nemzeti [értsd: nemzetiségi] kérdés megoldását" hangoztatják és visszautasítják a "külföldi reakciós" szándékokat. (Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója, a KB póttagja és Gálfalvi Zsolt, az SZNMT korábbi tanácsosa, publicista nem vállalja, hogy felszólaljon.) A második napi közös ülés végén Ceauşescu rövid beszédet tart, melyben többek közt megvédelmezi a vegyes házasságok gyakorlatát.
